A nyugat-afrikai Gabonban a hadsereg tisztjei bejelentették: törlik a választás eredményeit, lezárják a határokat és házi őrizet alá helyezik az elnököt.
Szerda hajnalban egy újabb puccs-kísérletre ébredt a világ. A nyugat-afrikai Gabonban a nemzeti televízió adásában egy csoport katonatiszt jelent meg, akik bejelentették: átvették a hatalmat – számolt be a CNN.
A bejelentés előtt néhány perccel jött ki a választási eredmény, miszerint Ali Bongo Ondimba elnök nyerte a választásokat.
A vezető családja már fél évszázada van hatalmon az országban, és az ellenzék vitatta a választások tisztaságát.
A tisztek azt állították: ők képviselik az ország „védelmi és biztonsági” erejét.
A BBC beszámolója szerint a katonák „nyugalomra és derűre” szólították fel a lakosokat.
„A mi gyönyörű országunk, Gabon, mindig is a béke szigete volt. Ma az országunk komoly intézményes, politikai, gazdasági, és társadalmi válságon megy keresztül” – mondták a Gabon24 csatornán leadott nyilatkozatban. Hozzátették: a választás nem volt átlátható. A kormányzás szerintük „felelőtlen és kiszámíthatatlan” volt.
A katonák kijelentették: törlik a választás eredményeit és lezárják a határokat,
valamint feloszlatják a kormányt és minden fontosabb kormányzati intézményt.
„Megerősítjük az elkötelezettségünket, hogy tiszteletben tarjuk Gabon nemzetközi közösség szembeni kötelezettségvállalásait” – mondták a katonák, majd Isten és az ősök szellemeinek áldását kérték az országra.
Az AFP információi szerint
Ali Bongo elnököt házi őrizet alá helyezték a puccsisták.
A puccs hírére Libreville-ben, az ország fővárosában a lakosok több helyen ünnepeltek – írja a CNN.
Gabon Nyugat-Afrikában fekszik, az Atlanti-óceán partján. Az ország korábban francia gyarmat volt, és 1960-ban kiáltotta ki a függetlenségét. Egészen 2009-ig Omar Bongo volt az ország elnöke, aki négy évtizedes kormányzása alatt jó viszonyt ápolt Franciaországgal. Fia Ali, 2009-ben került hatalomra, miután megnyert egy vitatott tisztaságú választást – írja a brit híroldal.
Az ország az OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének) tagja.
A BBC megjegyzi:
hiába hatalmas Gabon olajtermelése, a lakosság harmada szegénységben él.
Kína az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb befolyásra tett szert Afrikában. Idén Peking „átfogó stratégiai együttműködési partnerséget” kötött Gabonnal is – írja a Diplomat elemzése.
„Az átfogó stratégiai együttműködési partnerség olyan szoros és kölcsönösen előnyös kapcsolatot jelent, amely számos területre kiterjed, beleértve a politikai, gazdasági, kulturális és biztonsági területeket is” – magyarázza a cikk.
Mára Kína lett Gabon legnagyobb kereskedelmi partnere.
Gabon többek közt nyersolajat és magánércet exportál az ázsiai nagyhatalomnak. Az afrikai ország Kína segítségével szerette volna diverzifikálni a gazdaságát. Gabonnak kihasználatlan a faipara is, az ország 85%-át erdők borítják.
A Diplomat elemzése szerint az ország infrastruktúrájának megújításában is nagy szerepet játszott Kína, mivel kölcsönöket biztosított Libreville számára. Gabon szerette volna eddig parlagon hagyott turizmusát is megújítani.
Az elemzés szerint Kínának stratégiai okai is vannak arra, hogy erősítse a kapcsolatait a nyugat-afrikai országgal.
Bongo elnök ugyanis fontos szerepet játszott a regionális konfliktusok rendezésében.
A puccs hírére Kína is gyorsan reagált:
„Felszólítunk minden oldalt Gabonban, hogy az ország és a nép érdekében, párbeszéd útján oldják meg a nézeteltéréseket, és a lehető leghamarabb állítsák helyre a normális rendet” – nyilatkozta a kínai külügyminisztérium szóvivője.
A pekingi szóvivő arra kérte a feleket:
„garantálják Bongo elnök személyes biztonságát, és tartsák fenn a nemzeti békét és stabilitást”.
„Ez egy újabb katonai puccs, ami növeli az instabilitást az egész régióban” – mondta Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerdán, amikor az eseményekről kérdezték.
A BBC összefoglalója felhívja a figyelmet: az elmúlt három évben ez már a nyolcadik puccs, ami egy korábbi francia gyarmaton történik. A „puccs-övezetben” szinte általánossá vált a kormányok megdöntése – írja a France 24.
Alig egy hónapja Nigerben, az év elején pedig Burkina-Fasóban került sor katonai hatalomátvételre.
Oroszország és Franciaország és aggodalmát fejezte ki a gaboni eseményekkel kapcsolatosan.
Az Eramet francia bányavállalat közölte, hogy minden tevékenységét beszünteti Gabonban – írja a Guardian.
A francia hadsereg egyelőre azt mondta: nem vonja ki a 400 fős kontingensét az országból.
(Nyitókép: MTI/AP/GABON 24)
Hszi Csin-ping először maradt távol egy BRICS-csúcstalálkozótól – ráadásul épp akkor, amikor India látványosan rivaldafénybe került Brazíliában. A kínai elnök távolmaradása nemcsak Peking belső válságaira, hanem a BRICS eróziójára is utalhat, miközben Lula és Modi gesztusai új geopolitikai egyensúly kezdeteit jelezhetik – akár Washington örömére.
Az amerikai elnök erős mondataira érdemes figyelni, mert az üzenet legtöbbször fontosabb, mint a tett.
Johann Wadephul nagyon nem örült a látottaknak.
Oroszország Kína segítségével már most megháromszorozta a 2025-re tervezett dróngyártási volumenét.
Egy szerdai reggelen felszálltam Budapesten a repülőgépre, és tíz órával később már egy olyan városban jártam, amelynek neve alig ismerős az átlag magyar olvasónak, de lakossága nagyobb, mint a Kárpát-medencéé.
Mark Rutte határozottan vallja, hogy Oroszország és Kína hozzák el a világégést.
Totális kudarcba fulladt a Tisza Párt kongresszusa.
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
